Szeptember 4.rész

Először a kezünket néztem. Aztán azt, hogy kihez tartozik.  És legnagyobb meglepetésemre nem Levi volt, hanem...

... Áron? Mit keres itt az unokatesóm Áron? Mondjuk már rég láttam, de akkor is. Hogy került ide? 
-Ööö... Szia! Te hogy kerülsz ide?
-Gondoltam, ha már itt vagyok megnézlek és szólok, hogy átiratkoztam ide.-mondta egy sejtelmes vigyorral .
-Ide fogsz járni? De hát ez tök jó!-ugrottam Áron nyakába.
Áron köztudottan egy rendes és helyes 11.-es srác, úgyhogy egy páran furcsán néztek, hogy mit ölelgetem, de nem érdekelt. Nagyon örültem, hogy egy suliba járunk. Így többet fogunk találkozni. Az elmúlt 3 évben keveset beszéltünk, mert messze volt és nem nagyon tudott eljönni a szülei miatt. Hát Anett néni és Lajos bácsi nem a legengedékenyebb, az biztos. 

-Szia...sztok?-köszönt Lilla amikor közelebb jött.
-Szia! Bemutatom az uncsitesómat, Áront. Áron ő Lilla a barátnőm. 
-Üdv!-mosolygott a szokásos "nincs barátnőm" arckifejezéssel
-Szia!-vörösödött el Lilla és pár percig meg se szólaltak.
-Na jó! Szóval Áron, hova költöztetek? Vagy honnan jársz be a suliba?-törtem meg a kínos csendet.
-Albérletben vagyok itt ... vele.-mutatott egy sötétbarna hajú, helyes srácra, aki odaintegetett-Ő Balázs.
-9/c, befelé!-kiabált egy szőke hajú, fiatal tanárnő.
-Bocsi, de mennünk kell. Szia!
-Sziasztok!-köszönt el Áron.

Beszaladtunk a terembe, gyorsan leültünk és vártunk a tanárra, hogy elkezdje az órát. Még volt 5 perc, addig feküdtem a padomon. Nem ismertem még a tanárnőt személyesen, úgyhogy kíváncsi voltam. Végül is sikerült elfelejtettem Levit. Legalábbis addig amíg le nem guggolt a padom mellé.

-Szia! Szóval bocsánatot szerettem volna kérni, hogy olyan izé voltam.Sajnálom.
Felemeltem a fejem a padról, de nem tudtam mit mondani. Nagy szerencsémre tanárnő elkezdte az órát. Így Levi vissza ballagott a helyére, én meg Szandra nénire figyeltem, aki akkor közölte a nevét velünk.
A magyar óra gyorsan eltelt. Örültem, hogy itt a szünet, mert beszélhettem Áronnal és a cuki barátjával Balázzsal. De részben nem örültem, mert nem volt kedvem beszélni Levivel. Ahogy felálltam, Levi már indult is felém.
-Emma, gyere már add meg a számod! Lilla, gyere te is!-kiabált be az ajtón Áron.
-Öm... megyünk!

Mindenki csodálkozva nézett, ahogy elsétáltunk az ajtóig és elindulunk Áronnal. Egyszer visszanéztem és láttam, hogy Levi a padom mellett bámul maga elé. Kint az udvaron Áronnal, Balázzsal és Lillával álltunk. Megadtam Áronnak a számom és reméltem, hogy Balázs is felírja, de sajnos nem tette.
Nagyon sokat beszélgettünk. Áron szinte semmit nem változott. Na jó menőbb lett, de attól ugyan olyan jófej velem. Balázs is hasonlóan a "nagyon menők"-höz tartozik, de ő is kedves és jók a poénjai. Szünet után bementem a terembe Lillával, aki egész idő alatt bámulta az uncsitesómat, de hát ki ne bámulná? A teremben Levi ült a padomnál, amin meglepődtem. Odamentem a padhoz és furcsán néztem rá. Ő pedig felállt és rám nézett.
-Miatta dobtál ki? Ő jobb, mint én, ugye? 1 nap után rájöttél, hogy én nem kellek neked és ennyi? Tudod mit, össze illetek! A rámenős srác és a beteges hazudozó lány!-vágta hozzá a fejemhez Levi.

-Egy részt ne sértegess se engem, se Áront! Más részt nem miatta dobtalak ki! Harmad részt ő az unokastestvérem, akivel a jófej szülei miatt 3 éve nem találkoztam! Úgyhogy ne sértegessél, ha azt se tudod, mi van! ÉS már látom, hogy jól tettem, hogy szakítottam!-zártam le a vitát.
 Levi meglepődve nézett, de nem érdekelt. Leültem a helyemre, bedugtam a fülem és zenét hallgattam.
Olyan 2 perccel később, egy ismeretlen hívott. Felvettem és Balázs hangja szólalt meg, amire meglepődtem. Felálltam és félre vonultam.

*telefon beszélgetés*
-Hállóóóóóóóó? Emma?
-Igen. Balázs?
-Naná!-röhögött bele a telefonba-Szóval Áron azt kérdezi, hogy nincs-e kedvetek eljönni Lillával pizzázni?
-És mért nem Áron kérdezi meg személyesen? 2 teremnyire vagyunk.
-Mert nem csak ő kérdezi. Hanem én is. Szóval eljöttök?
-Pillanat. Tartod egy kicsit?


- Lilla! Gyere légyszi.
-Szóval Áronék azt kérdezi, hogy...
-Igen.-vágta rá Lilla.
-De még el se mondtam. Szóval elmegyünk  velük ma pizzázni? 
-Persze!
-Oké akkor szólok nekik.

*telefon beszélgetés*

-Itt vagy?
-Múúúúúúúúúúú!
-Szóval itt vagy-mondtam röhögve.-Megbeszéltem Lillával és lenne kedvünk pizzázni.
-Rendben kisasszony. Mikorra mehetünk önökért?
-Az előbb még tehén voltál, most meg úri ember? Na mindegy. Olyan 3 körül jó?
-Ha nektek jó. Na leteszem, mert jön a matektanár. Szia!
-Szia!

Letettük és mosolyogva ültem le a helyemre. Majd be jött a föcitanár és bemutatkozott. Sanyi bácsi, jó tanárnak tűnik, már amikor figyeltem rá, mert egész órán a pizzázáson gondolkoztam.Úgy várom!